katolikus iskola: oktató és/vagy nevelő intézmény, melyet illetékes egyházi hatóság vagy hivatalos egyházi jogi személy (vö. 116.k.) igazgat, ill. melyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el (803.k. 1.§). - 1) A hatályos jog szerint ahhoz, hogy az iskola nevében szerepelhessen a „katolikus” jelző, az illetékes egyh. hatóság hozzájárulása szükséges (803.k. 3.§). A ~ olyan jogi minősítés, amely kötelez: az ilyen isk-ban az okt-nak és a nev-nek meg kell felelnie a kat. tanítás elveinek. Az oktatóknak példát kell adniuk a hit szempontjából is kifogástalan tanításukkal és feddhetetlen életükkel (803.k. 2.§). A szülők felelőssége, hogy gyermekeiket olyan isk-kra bízzák, ahol gondoskodnak a kat. nevelésről. Ha ez nem lehetséges, isk-n kívül kell megoldaniuk gyermekeik kat. nevelését (798.k). - A ~ alapítása. Az Egyh. jogot formál bármilyen isk-típus alapítására és vezetésére a legelemibb ismereteket oktató isk-któl a legmagasabb fokú képzést nyújtó intézményekig. Ennek konkrét megvalósítása gyakran az áll-ok és az egyh. közti megállapodások szerint történik. A hívőknek kötelessége, hogy támogassák a ~k alapítását és fenntartását (800.k. 2.§, GE 9 c). Azoknak a szerz. intézményeknek, melyeknek a nevelés sajátos küldetésük, különösen is feladatuk, hogy a mpp. hozzájárulásával alapított saját isk-k révén is kivegyék részüket a kat. nevelés munkájából (801.k.). A mpp-ök maguk is alapíthatnak ~t a CIC szerint, sőt szükség esetén ez feladatuk is. Ahol ez hasznos, a mpp-öknek gondoskodniuk kell szakmai, technikai, valamint más sajátos isk-k alapításáról is. - A vallási oktatás és nevelés egyházi irányítása. A kat. vallási okt. és nev. az egyh. hatóság irányítása alá tartozik, akármilyen isk-ban v. bármilyen tömegtájékoztatási eszköz útján történik is (804.k. 1.§). Ez az irányítás elsősorban a tanítás tartalmára vonatkozik (vö 804.k. 2.§), s garantálni hivatott, hogy az Egyh. nevében végzett vallási okt. és nev. valóban az Egyh. hiteles tanítását és életeszményét közvetítse. A →püspöki konferencia feladatkörébe tartozik, hogy ált. szabályokat adjon ki a vallási okt. és nev. tárgyában (804.k. 1. §). A szervezés és a felügyelet viszont a mpp-ök teendője (uo.), még olyan isk-k esetében is, melyeket szerz-ek alapítottak és vezetnek (806.k. 1.§). Joga van a mpp-nek arra is, hogy ált. előírásokat adjon ki a területén működő ~k számára. A helyi ordinárius joga a hitoktatók kinevezése v. jóváhagyása (805.k.), kötelessége gondoskodni arról, hogy a kat. hittan oktatására (akár ~ban, akár másutt) csak olyanok kapjanak megbízást, akik tanításuk helyessége, ker. életük tanúságtétele és ped. fölkészültségük tekintetében kifogástalanok (804.k. 2.§).

- 2) A ~k tört-e: →iskola. A ~ évszázadok alatt kialakult struktúrája a ker. Eu. államaihoz hasonlóan 1948-ig Mo-on is az okt. és nev. rendszer fontos része, sőt alappillére volt. A →katolikus iskolák államosításakor több ezer okt. és nev. int-et szüntettek meg a →kommunizmus egyházellenes pol-ja következményeként. Ez olyan töréssel járt, melyet a m. okt. és nev-ügy 2000-ig nem volt képes kiheverni. Bebizonyosodni látszik, hogy az okt-ügy problémái tartósan nem megoldhatók olyan hivatások nélkül, melyeket termfölötti szempontok is meghatároznak, s a társad-at tartósan nem lehet megfosztani az →emberi jogok részét képező →vallásszabadságnak az okt-nev. gyakorlatában születő gyümölcseitől. - A rendszerváltozás után megkezdődött a ~k újjászervezése az 1990:4. tc. 17. §-a értelmében. Az államosítást túlélt 8 kat. gimn. növekvő osztálylétszámokkal folytatta munkáját, mellettük új gimn-ok, kat. óvodák, ált. isk-k, koll-ok létesültek. A középisk-k között újra megjelentek a 8 o-os gimn-ok is. - Az állam és a kat. egyh. vezetői között létrejött megállapodás alapján az államosított okt-nev. intézmények épületeit a kat. egyh. (illetékes vezetőinek döntése alapján kiválasztva) saját tulajdonába visszakapta, a vissza nem kértekért pénzbeli kárpótlást kap; ennek határideje 2001, majd 2011 lett. - Az ogy. 1993. VII. 12: elfogadta az 1993:79. tc-et a közokt-ról, mely rendezte az egyh. óvodák, isk-k, koll-ok, felsőokt. és az isk. hitoktatás ügyét a teljes szabadság biztosításával. Az isk-alapítás és -fenntartás szabadsága természetes: magánszemély, gazd. társulás, nemzetiségi-etnikai szervezet éppen úgy alapíthat isk-t, mint az állam, az önkormányzat, valamint bármelyik egyh., ha gondoskodik annak a törv-ben előírt személyi és anyagi feltételeiről. A törv. szerint a szülők, ill. a tanulók számára ingyenes az ált. isk., a középisk. és az óv., tandíjat tehát ezekben nem kell fizetni. - 1992: a MKPK létrehozta az újjáalakult kat. tanügy irányító szervezetét. A korábbi Kat. Középiskolák Főhatósága utódaként működött a Kat. Iskolák Főhatósága, 3 (óv., ált. és középisk.) főig. irányítása alá vonva a kat. intm-eket. A ~k pedagógusainak tájékoztatása céljából folyamatosan megjelenik a Kat. Óvoda és Iskola c. szaklap. - 1996. VI: a Kat. Isk-k Főhatósága megszűnt, a kat. oktatási-nevelési intm-ek tartalmi ügyeit ezután a Püspöki Konferencia →Iskola Bizottsága intézi; a kat. tanügy jogi, gazd. ügyintézése s az áll. szervekkel való kapcsolattartás a Püspöki Konferencia Oktatási Osztályának hatáskörébe került. A Kat. Pedagógiai Szervezési és T'ovábbképzési Intézet (korábban Kat. Pedagógiai Int.) fogja össze a ~k számára a tantervekkel, tankv-ekkel és pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos teendőket. - 2000: a kat. okt-nev. intm-ek (óvodától az egy-ig) nyitva állnak a kat. és nem-kat., hívő és nem-hívő szülők gyermekei, megkereszteltek és nemkeresztények előtt egyaránt. A felvételnél ált. előnyt élveztek azok, akik korábban hittanra jártak, akik előző isk-jukban kitűnő v. jeles bizonyítványt szereztek, ill. a felvételi beszélgetésen kiválóaknak bizonyultak. - A ~k fenntartása. Az 1993-as okt. törv. alapján a kat. és a többi egyh. isk. számára az áll. a költségvetésből minden évben kiutalja a normatív támogatást: a kat. intm-ek tanulóik létszámarányának megfelelően uolyan összegben részesülnek az áll. költségvetésből, mint az áll. és önkormányzati isk-k. Ez az állami juttatás („alapnormatíva”) „hivatalból jár” az egyh. isk-knak is. Ez az intm-ek működési költségeinek mintegy 80-85 %-át fedezi. A fennmaradó részt önkormányzati isk-k számára a helyi önkormányzat fedezi, az egyh. intm-ek számára e kiegészítő támogatást is az áll. biztosítja a tényleges tanulólétszám szerint. Ha az alapnormatíva és a kiegészítő támogatás nem fedezi az intm. működtetésének összes költségét (elsősorban alacsony létszámú isk-k esetében), akkor az isk. működtetőjének-irányítójának kell azt teljessé tennie a saját forrásaiból. Azonos módon biztosítják az összes kat. főisk., egy., felsőokt. koll. fenntartására mind az alapnormatívát, mind a kiegészítő támogatást a létszámarányoknak megfelelően.

- 3) Mo-on 2000: 50 óv., 96 ált. isk., 50 gimn., 19 szakisk., 6 egy. és főisk., 6 alapfokú műv-okt. int., 1 napközi otthon, 61 koll. működik. - a) Felsőokt. A →Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapítását az ogy. 1993. II. 4-i határozatával ismerte el. (2 intm-ből létesült: Bpen 1992. IX: megnyílt az 1635-tól folyamatosan működő, egyetemi rangú Római Kat. Hittud. Akad. keretei között a püspöki kar által alapított Tanárképző Int.) Az egy. 3 fakultása: hittud. kar (Bp., V. Veres Pálné u. 28.), bölcsészettud. kar (1994. IX: Piliscsaba), jog- és államtud. kar (1995. IX: Bp., VIII. Szentkirályi u). Az egy. megkapta a pápai alapítólevelet, pápai egy. lett, megszerezve ezzel az általa adott diplomák nemzetk. elismertségét. - Esztergomban Vitéz János R.K. Tanítóképző Főisk., Zsámbékon Apor Vilmos Kat. Főisk. A kat. egy-en és főisk-kon hitokt- és hittanárképzés is folyik világiak számára, de ilyen képzési szakok az áll. tanárképző főisk-kon és tanítóképző főisk-kon is vannak. Az egy. teol. fakultás és a hittud. főisk-k papságra készülő növendékei a helyi szem-okban, rházakban laknak. A többi kat. főisk. és egy. hallgató számára 24 kat. koll., diákotthon áll rendelkezésre, egyhm., ill. szerzetesrendi fenntartásban. - b) Az egyházmegyei papnevelés 1951: politikai kényszerrel kialakított formája is fokozatosan átalakult. Az esztergomi, győri, egri és szegedi összevont szem-okból egyre több pp. visszahívta papnövendékeit, és számukra ismét saját székhelyén szervezett hittud. főisk-t és papnevelő int-et. Lat. szert. egyházmegyei hittud. főisk. és papnev. int. van Esztergomban, Győrben, Veszprémben, Pécsett, Vácott, Szegeden, Egerben; bizánci szert. gör. kat. hittud. főisk. és papnev. int. Nyíregyházán. 2000: nyílt Bpen a →Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola a bencés, ferences és piar. r. növ-einek közös hittud. képzésére. →katolikus felsőoktatás - c) Középisk-k: 50 gimn. (4, 6 és 8 évf-mal); 10 szakirányú középszintű, 14-18 évesek számára érettségivel-képesítéssel záruló szakközépisk.; 8 szakisk. Újdonság a hazai ~tört-ben a hivatalos szakmunkásbizonyítványt nyújtó szakmunkásképző isk. (az 1990-es években 8). - Gimn-ok: Baja, Balassagyarmat, Budakeszi, Bp. (I. Fő u. 30., Gellérthegy u. 7., Szabó Ilonka u. 2-4.; II. Ady u. 3.; III. Templom u. 5.; VIII. Mikszáth K. tér 1.; IX. Knézits u. 3-13.; XI. Villányi út 5-7., Villányi út 27.; XVII. Pesti út 84.); Debrecen, Eger (Csíky S. u. 1., Kossuth L. u. 8.), Esztergom, Gödöllő, Győr (Pátzay Pál u. 46., Széchényi tér 8-9., Apáca u. 43.), Gyula, Hajdúdorog, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Makó, Miskolc (Fényi Gyula tér 10., Városház tér 6.), Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Paks, Pannonhalma, Pécs (Széchenyi tér 11., Papnövelde u. 1.), Piliscsaba-Klotildliget, Siklós, Sopron, Szeged (Bálint Sándor u. 14., Szentháromság u. 70-76.), Székesfehérvár, Szentendre, Szob, Szombathely, Vác, Veszprém, Zalaegerszeg. - Szakisk-k: Bp. (IV. Tanoda ter 6.), Eger, Egyházasgerge, Esztergom, Göd, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúdorog, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Kiskunfélegyháza, Kisvárda, Pétfürdő, Szekszárd, Veszprém, Zsámbék. - d) Az alsószintű isk-hálózat megszervezése a nulláról indult, hiszen 1948. VI: a kat. egyh. összes (több ezer) nép- és ált. isk-ját elvették. Ezek utódaként az 1999/2000. tanévben Mo-on össz. 95 kat. ált. isk. volt (27 a helyi kat. gimn-hoz kapcsolódva, 4 egy-főisk. gyakorlóisk., 64 önálló). - Ált. isk-k: Albertirsa, Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Bicske, Budaörs, Bp. (I. Fő u. 30., Gellérthegy u. 7.; II. Ady u. 3.; III. Timár u. 16., Víziorgona u. 1.; IV. Tanoda tér 6.; V. Irányi u. 3.; IX. Knézits u. 3-13.; XI. Albertfalva u. 9-11; XII. Csaba u. 16., Mátyás kir. útja 29.; XIII. Vizafogó sétány 2.; XIV. Egressy út 178/g; XVII. Pesti út 84.; XVIII. Gyöngyvirág u. 41.), Cegléd, Celldömölk, Csorna, Dabas-Sári, Debrecen, Dombóvár, Eger (Deák F. út 45., Kossuth L. u. 8.), Érd, Érsekvadkert, Esztergom (Kiss J. u. 1., Helischer u. 5.), Gödöllő, Gyomaendrőd, Győr (Pátzay P. u. 46., Apáca u. 43., Erkel tér 2.), Hajdúdorog, Jánoshalma, Jánosháza, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Káptalantóti, Kapuvár, Kazincbarcika, Kecskemét (Piaristák tere 5., Szt Imre u. 9.), Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Komárom, Kőszeg, Makó, Mezőkövesd, Mezőtúr, Miskolc, Mohács, Mór, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Paks, Pápa, Pécel, Pécs (Szt István tér 10., Hunyadi u. 9.), Piliscsaba-Klotildliget, Ráckeve, Rakacaszend, Sárvár, Sátoraljaújhely, Siklós, Sopron (Rozália út 1., Orsolya tér 2-3.), Szany, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentes, Szombathely, Tab, Tapolca, Tatabánya, Tolna, Vác, Veszprém, Zalaegerszeg, Zalaszabar, Zalaszentlászló, Zsámbék. - e) A kat. óvodahálózat megszervezése is 1990: a nulláról indult. Az 1999/2000. tanévben 50 kat. óvoda volt (10 a helyi kat. ált. iskolához kapcsolódva, 40 önálló). - Óvodák: Alsószentmárton, Baja, Budaörs, Bp. (II. Templom u. 7., Szilfa u. 4.; III. Ezüsthegy u. 70.; XII. Mátyás kir. útja 29/b; XVIII. Wlassics Gy. u. 66., Kondor B. sétány 6.), Debrecen, Fót, Gerendás, Gyöngyös, Gyula, Hajdúdorog, Ipolytölgyes, Jánoshalma, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kisvárda, Miskolc (Puskás T. u. 5., Bocskai út 7.), Mogyoród, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Piliscsaba, Rakacaszend, Salgótarján, Sopron, Szeged (Szentháromság u. 65., Avar u. 5.), Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentes, Szikszó, Szombathely, Tab, Tapolca, Tatabánya, Újkígyós, Vác, Veszprém. -

f) A középisk. kollégium és diákotthon 1999/2000: össz. 49 volt. Egy részük a helyi ~hoz kapcsolódik, elsősorban annak növ-eit fogadja; az önállóak sokféle isk. diákjait fogadják. A kat. oktatási-nevelési intm-rendszerben hagyományosan fontos személyiségalakító funkciót is betöltenek. - g) A ~k többsége a helyileg illetékes egyhm. irányítása alatt áll. (1948 e. csupán a népisk-k ügyeit intézte az egyhm.). Az 1999/2000. tanévben a 12 lat. szert. egyhm., a g.k. egyhm. és exarchátus összesen 158 alsó- és középfokú okt-nev. intm-t működtet. Ez 36 óvodát, 74 ált. isk-t, 20 gimn-ot, 8 szakközépisk-t, szakisk-t, szakmunkásképzőt, 20 ált. és középisk. diákotthont jelent. Egyhm. működtetésű a 2 kat. „világi” főisk., valamint a hittud. főisk-k. A Pázmány Péter Kat. Egy. a MKPK felügyelete alatt áll. - A férfi szerzetesrendek közül ált. isk-t, gimn-ot, szakközépisk-t, szakmunkásképzőt, diákotthont (össz. 53 intm-t) tartanak fenn a bencések, ciszt-ek, jezsuiták, ferencesek, minoriták, piar-k, lazaristák, prem-ek, isk-testvérek, szaléziek. A női szerzr-ek közül óv-t, ált. isk-t, gimn-ot, szakközépisk-t, szakisk-t, művészeti isk-t, diákotthont (össz. 56 intm.) tartanak fenn: angolkisasszonyok, Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek, orsolyiták, irgalmas nővérek, domonkos nővérek, Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek, az Isteni Megváltó leányai, a premontrei nővérek, Don Bosco nővérei, a szatmári irgalmas nővérek, a Szociális Missziótársulat és a Notre Dame-nővérek. - Világi kat. szervezetként részt vesz a ~k működtetésében a Magyar Karitász, a Kat. Szeretetszolgálat; a Magyar Kolping Szövetség (→Kolping) vezet 2 óv-t, 1 ált. isk-t, 3 szakisk-t. - h) Stat. Az 1999/2000. tanévben a kat. óv-kban, alsó- és középszintű isk-kban, koll-okban 54.282 növ-kel 7472 pedagógus és más alkalmazott, köztük 55 szerznő és 156 szerz. foglalkozott. A főállású pedagógusok száma 4470. - Kat. főisk-n és egy-en kb. 10 ezer hallgató tanul, 64%-uk nappali tagozaton. Hittud. képzésben 24,5%-uk vesz részt. A kat. felsőokt-ban oktatók száma kb. 800. E.P.-M.I.

CCEO 1990:631-639. - Erdő 1991:323. - A kat. egyh. a köz szolgálatában. Dobogókó, 1999. - Mészáros István: A ~ ezeresztendős tört. Mo-on. Bp., 2000. - A Kat. Ped. Szervezési és Továbbképzési Int. adatközlése